|
Beszédek és bemutatók
|
Mottó: "Nem az évek száma határozza meg a fa gyökerének mélységét, hanem MI?!"
5 ÉVES AZ ÉKT
Tisztelt Elnöki Kollégium! Drága barátaim!
Vannak pillanatok az ember életében, amikor érdemes megállni, érdemes visszatekinteni egy kicsit. Tudom minden beszéd így kezdődik, amely lezár egy időszakot, és megnyit egy újat. Mi pont ettől vagyunk mások. Attól, hogy nem úgy kezdtük, nem úgy folytattuk, és nem úgy fogjuk lezárni, ahogyan azt mások várják. Mi nem sztereotípiákban, nem sémákban gondolkodunk, nem a mindennapi beidegződések rabjai vagyunk. Nem megfelelni, hanem felelni akarunk. Felelni azoknak, akik nem tudják a választ vagy félnek kimondani. Ahogyan egyik elnöktársam egyszer oly találóan megjegyezte: "Mi nem olvassuk a történelmet. Mi írjuk." (Mácz Á.)
Mi is történt 5 évvel ezelőtt. Egy kellemes nyári délutánon Revuczky elnök úrral (akkor még polgári nevén Matyikával) ücsörögtünk szülői házának konyhájában, a későbbi megboldogult Ady teremben. A légteret a hosszú kávé bódítóan kellemes illata szelte át, amelyet barátom édesanyja, Zsuzsa néni készített kedvenc gyermekeinek. Fáradt mosollyal nyugtáztam az elém tett fekete nedűt, amelynek néhány cseppje, mint valami részeg szenesember csúszott le a fajansz oldalán. Azon tűnődtünk, hogyan tehetnénk hasznossá azt a kevés időintervallumot, amikor éppen semmi dolgunk nincs úgy, hogy az másoknak is az örömére váljon. Ekkor töprengően is rendkívül értelmes arcunk szinte egyszerre derült fel (jó az enyém egy kicsit előbb). És szinte egyszerre mondtuk ki én elsőnek, hogy hozzunk létre egy irodalmi asztaltársaságot a középiskolában írt verseink gondozására, kiadására. De mi legyen a társaság neve? - kérdezte a narrátor. Tudod volt az a film, a Holt költők társasága - mondta Matyi. Mire ÉN: Akkor legyen Élő Költők Társa
sága. Erre a részre határozottan emlékszem! A többi egy kicsit megfakult már. És létrejöttünk. Én még úgy emlékszem bejavasoltam a Bélát és az Ákost, akiket a Matyi kifejezetten ellenzett. Ezt nem azért mondom csak most, mert éppen ÉV Elnöke választás lesz hamarosan, de nem hallgathattam el.
A többit már ti is ismeritek. Azóta számtalan közszereplés, felkérés, leköszönés, felköszöntés, lemondás, felmondás, lebeszélés, felajánlás, rábeszélés, megbeszélés, mellébeszélés és még sorolhatnám. Ma már, hogy visszautaljak barátom remek gondolatára: nem csak mi írjuk a történelmet, hanem főként azok, akik miatt itt vagyunk.
És hogy miről is szól valójában, a színfalak mögött ez a történet: barátságról, irodalomszeretetről, másként gondolkodásról, férfias játékról, fiatalságról, rekreációról, reinkarnációról, vakációról, devalvációról, demarkációról. Egyszóval az élet szeretetéről. És ami ehhez hozzásegít: a valahova tartozás, az összetartozás tudata. Ez az ami minden fajnak meghatározó sajátossága. Kedves fajtársaim! E gondolat jegyében kívánok magunknak eredményes és vidám tanácskozást!
Siófok-Töreki, 2005. július 23.
Dr. Nagy Lajos
Ügyvezető Elnök
|
|
|
