Versek
|
Nagy Lajos
A holnap költőjének
(A Költészet napjára)
Költőnek születni kell. Ha tudsz
Ihleted úgy száll, mintha futsz
Szelíd réteken vágyaid vezetve,
S midőn tolladat a kezedbe
Temetve dalt írsz a holnapról,
Már nem könyvből, honlapról
Fogják olvasni költeményed,
Melyen nem fog áthatni lényed.
Arcnélküli sorokat olvasgatva
Száll a rímlánc, mint a tollaslabda
A világháló színes magánya felett.
S ha van a zsebedben elég érem,
Bemész a boltba,s a polcra mutatsz:
"Azt a költő-szoftvercsomagot kérem!"
Nem ez lesz a jövő, remélem!
2001. április 11.
|
|
|