TÖRTÉNELEM
Tartalom
Hangos versek
Multimédia
Meghívók
Jegyzőkönyvek
Fegyelmik
Jogi dokumentumok
Beszédek
Versek, drámák
Gyöngy
Történetünk

Beszédek és bemutatók

Ünnepi beszéd

Az Ünnepi Beszéd elhangzott az ÉKT 2000 karácsonyi ünnepi ülés ülésén, amelyre az erre az alkalomra különlegesen feldíszített Ady teremben került sor 2000. december 16-án. Az Ünnepi Beszédet Revuczky elnök úr írta és Nagy elnök úr olvasta fel.

„Tisztelt Egybegyűltek, Elnök Urak, Független Nővizsgáló Úr, Kereskedelmi Igazgató Úr, Ifjú Drámaíró Úr, Koltói Megfigyelő Úrhölgy, Zsuzsa néni, Gyuszika, Konzum lányok, Dzsafár, Kis Dzsozi!

Ünnepi ÉKT ülésünk alkalmából konszolidált szeretettel ölelem keblemre mindannyiukat itt az Ady terem meghitt és enyhe penész szagot árasztó ódon falai között, s halk szürcsöléssel elszopogatott tojáslikőrömből merített bátorságomat fitogtatva most, mint az élet értelmét fürkésző Empíriusz, ím itt állok mindnyájuk előtt, hogy befelé jövet a kapualjban lejegyzett gondolatfoszlányaimat várakozással és szarkalábakkal teli bamba tekintetek metsző kereszttüzében Ünnepi Beszéddé fonjam. (Várakozás teli, visszafogott taps. Kintről morajlás, Dzsafár éppen egy házszámot tévesztett volt kandúr szőrcsomóit böfögi vissza.)

Ünnepi Beszédemnek középpontjában a költészet hatalma áll. Elérkezett az idő, hogy érett férfiként, heréink ütemes kocogtatása mellett, végre feltehessük önmagunknak a kérdést, nem félve a válasz megtalálásának esetleges kudarcától:

Miért és Hogyan hat ránk a művészet olyan ellenállhatatlan erővel? Erővel, amely nem ismer határokat. Ez az erő, ott szunnyad mindnyájunkban. Ez az erő lendíti Mácz Elnök Urat a volán mögé, hogy dacolva a Budapest Cegléd között elfogyasztott mérhetetlen üzemanyag materiális vonzatával, üléseinken közöttünk lehessen. Ez az erő munkálkodik Revuczky Elnök Úrban, amikor csendesen elvonulva egy sarokba az ADY terem kimeszelésének elvi és gyakorlati lehetőségeit fontolgatja. Ez az erő tör felszínre Marina Elnök Úrban, amikor, általában negyedik napirendi pontként, elnöktársainak fegyelmi ügyeit terjeszti be áradó szeretettel, büntetésük súlyosbításának folyamatos lobbizása mellett. Ez az erő emel fel székemből, hogy akasztófám árnyékából, (melyre hevenyészett betűkkel mázolták fel az "utóvizsga január 22-én" feliratot) a napfény ízére emlékezve ünnepi beszédemet elmondhassam.

És természetesen ugyanezen titkos erő ragasztja közénk szeretett Kereskedelmi Igazgatónkat, és nem kevésbé de ugyanannyira sem többé szeretett Független Nővizsgáló barátunkat. És végül ez az erő érhető tetten abban a karban, amely az Ifjú Drámaíró heves mozdulatait segíti érett gondolatainak papírra vetése közben.

Ugyanakkor fel kell tennünk azt a kérdést is, vajon meddig terjedhet a művészet hatalma, hatásának mi szabhat határt? Az elszabadult indulat göröngyök vajon nem duzzadnak -é halálos lavinává, hogy maga alá temessék Társaságunkat. Azt a társaságot, amely példátlan és egyedülálló pályaívet rajzolva mos már egyre türelmetlenebbül DÖRÖMBÖL a felnőtté válás kapuján. Azon a kapun, amely kulcslyukán félénken, mint a fajtalanságon kapott pedofil - pedagógus, néhányszor már be - be kukucskálva, együtt fürkészte a botrányoktól sem mentes jövőt. Mert az ÉKT, ha botrányoktól is hangosan, de él. Mit él, burjánzik! S e botrányok tulajdonképpen csak a művészet hatalmának gátat szabó cölöpök. Amelyek nem mellesleg egyben itallal, élelemmel és meleg vicsorgással látják el Társaságunkat.

A fenti kérdéseknek a megválaszolása vezet el bennünket annak felismeréséhez, hogy MI A SZEREPE A MŰVÉSZETNEK ÉLETÜNKBEN.

Esztétikai élmény. Az irodalmi alkotás, a mű, az olvasót mindig egy új, de az olvasás során meghitté váló világba vezeti be. Amikor a mű vonzásába kerülünk, átmenetileg eltávolodunk mindennapjaink világától. Nemcsak új tartalmakat élünk át, hanem egész szemléletünk más szintre helyeződik, emelkedettebb nézőpontból tekintünk önmagunkra és világunkra. A művel való intim kapcsolat megrendítő hatása idézi elő bennünk a belső sürgetést önmagunk s életünk újragondolására.

Katarzis. A katarzis görög eredetű, ám tulajdonképpen japán szó, jelentése kettős: megszabadulás, megtisztulás. Használták e szót élettani és lélektani értelemben egyaránt. A szervezet megszabadul a kártékony nedvektől, az emberi lélek megtisztul pusztító szenvedélyeitől. Arisztotelész ezt a többértelmű szót alkalmazta a zene hatásának elemzése során is, kihangsúlyozva, hogy a megtisztító, katartikus dallamok ártalom nélküli örömet okoznak az embereknek. A katarzis tehát egy olyan összetett lelki élményt jelöl, amelyben együtt van jelen megrázkódtatás és öröm, erkölcsi felszólítás és gyönyörűség.

Én úgy gondolom Hölgyeim és Uraim, legalábbis papíromra ez van írva, hogy a művészet élvezete, maga a MŰÉLVEZET az, amely - egyesítve magában a felkavaró esztétikai élményt és az ezt végül feloldó katartikus lelki élményutazást - megérteti velünk csillapíthatatlan vágyódásunkat a művészethez.

És most hogy, szinte a föld középpontjáig hatolva feltártuk és oxál-ecetsav kőig kiveséztük a fenti témát, röviden áttérnék Ünnepi Beszédem érdemi mondanivalójára, amely a MI A SZEREPE AZ ALKOHOLNAK ÉLETÜNKBEN kérdést boncolgatja. A választ beszédem befejezése után önként jelentkezőkön próbáljuk ki és az eredményről fotókat, összehasonlító táblázatokat, valamint hangulat grafikonokat készítünk.

Hölgyeim és Uraim, ünnepi beszédem végéhez értem. (Balról katartikus sóhaj.) Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Most pedig felkérem mindnyájunkat, hogy énekeljük el közösen, az "anyám, édes anyám, tele van a gatyám" kezdetű grékó - román népdal helyett az "Oops I did it again" című slágert. Hegedűn és a homokozóban játszik Kuthy György, ütőhangszeren kísér a múlt, Revuczky Mátyás. Szólista D. leendő R. Nagy Lajos. Gidák: Marina tizedes és Mácz közlegény. A színpadon az ÉKT együttes! (Ütemes taps.)”


Minden jog fenntartva © ÉKT 2000-2014