TÖRTÉNELEM
Tartalom
Hangos versek
Multimédia
Meghívók
Jegyzőkönyvek
Fegyelmik
Jogi dokumentumok
Beszédek
Versek, drámák
Gyöngy
Történetünk

Beszédek és bemutatók

Névnapi köszöntő


Mottó: "Bár megdöbbentően sokat ittunk, de még nem eleget."


Tisztelt kocsma, elnök urak, tagok, rokonok, vendégek, bámészkodók, meghívottak, keresetlenek, kicsik és nagyok, függők és függetlenek, nővizsgálók, webmesterek, főszerkesztők, kritikusok, intrikusok, rajongók és árokásók, tisztelt hölgyeim és uraim, kedves BARÁTAIM!

Engem ért az a megtiszteltetés, na de hagyjuk a könnyeket!

Szóval, nem véletlen, hogy ma ilyen szép számban (5) itt vagyunk, bár nem volt könnyű elintézni, hogy családjogi szigorlatom épp péntek estére essen, mert - bár sokan vagyunk, akik a jogi pályát választottuk, de még nem eleget hangsúlyoztuk, milyen nehéz hivatás is ez valójában! Mert gondoljanak csak bele! Gondoljatok csak bele kedves barátaim, hogy ha például a Józsi bácsi tehene átszökik a szomszédba és ott lelegeli Marinéni lucernáját, amit állami kamattámogatásos hitelből finanszíroz tíz éven keresztül fix kamatra, kezelési költség nélkül (!) és zálogul azt a házát adja oda, ami ráadásul nem is az övé, hanem a sunyi Béla bácsié, akinek érvényes eltartási szerződése van Bandival, meg le is van rendesen százalékolva, mert egy megbolondult kasza kettészelte nagyszerűen induló karrierjét és bal lábszárát, no és ráadásul egy szem fia van, az is katonaszökevény, akkor ki az a lelkiismeretlen ügyvéd, aki egy hónap letöltendő felfüggesztettet kér saját védencére, a tehénpásztorra?!
De ebbe most ne is menjünk bele… Mert csak azt a széket lehet megülni, amelyiknek kettőnél több lába van, mert egyébként pad, tisztelt hölgyeim és uraim!

Most legelőször is azt kell tisztán látnunk (Gyuri töröld meg a szemüveged!), azt kell tisztáznunk, hogy miért is vagyunk mi itt, miért is gyűltünk itt össze ilyen megdöbbentő létszámban (5)! Most az az elsődleges, hogy mindenki megértse mi az az ok, amiért most itt vagyunk, tehát miért is vagyunk itt, és hogy itt vagyunk, mert hogy itt vagyunk, tehát ennek oka van, és most ezt az okot keressük tisztelt hölgyeimésuraimkedvesbarátaim!

No hát éppen ezért vagyunk itt olyan megdöbbentően bambák, hogy EGYÜTT találjuk meg az okot, ami miatt itt vagyunk. Ötlet?
Nem, nem elsősorban az alkohol, de majdnem! Baráccság? Nem rossz, de barátságnak kell ejteni.
Úgy van névnap! Nem, nem a Béláé. Igen? Nem, nem vazelin, csak egyszerűen Vazul. Ma van VAZUL napja.
(Értetlen tekintetek)

Nohát, tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim, most, hogy tudjuk, hogy miért is vagyunk itt, azt kell tisztázni, hogy hogyan is jutottunk el idáig. Mi az az út, ami ide vezetett mindannyiunkat, beleértve jómagamat, és önöket is! Igen, az emhetes!

Most, hogy már nemcsak sejtjük, de tudjuk is, tudatában vagyunk ennek a nagyon fontos ténynek, most azt javaslom mindenkinek kedves barátaim, hogy magyarázzuk el azoknak, akik ezt nem tudják: A Balaton felé a legrövidebb út az emhetes és nem az egyenes! Ezt az üzenetet el kell juttatni mindenkihez, legfőképpen azokhoz, akik ma úgy gondolják, hogy töreki egy kocsma, a Balaton pedig egy szelet, mert mindenkinek el kell mondanunk, most már nyíltan és bátran, hogy Equádor nem népköztársaság, hanem banánköztársaság!

Ezek után, ezek után hölgyeimésuraimkedvesbarátaim, hogy tisztáztuk az okot, amiért itt vagyunk és az utat, amin idáig eljutottunk, nincs más hátra, mint azt világosan és magunk számára is érthetően megfogalmazni, hogy mi az, amit tennünk kell. Mit kell tennünk annak érdekében, hogy néhány óra múlva végre széles jókedvünk legyen, és vidáman dobáljuk a poharakat az utcára, ugye Mozó! Mert most ittasak vagyunk ugyan, de ez nem elég ahhoz, hogy részegek is legyünk. Tehát én azt javaslom, azt gondolom, hogy azt kell javasoljam, és ezt nagyon komolyan kell vennünk tisztelt hölgyeimésuraimkedvesbarátaim, ezért nagyon lassan mondom:

Mindenki… rendeljen… magának… még… egy… felest!!!

Mindenki rendeljen magának még egy felest azért, hogy amikor felcsendülnek végre az Oooops I did it again ismerős akkordjai, akkor ne csak elegünk legyen a világból, hanem éppen annyit igyunk, hogy eléggé tökrészegek is legyünk!

És még egy utolsó gondolat, még egy utolsó mondat kedves barátaim, mielőtt cselekednénk! Engedjék meg, hogy egy ősi töreki-i mondást idézzek: "Csak akkor kaszálhatjuk le a füvet, ha már megnőtt!" Ezért ne feledjük, a gyomgyűlölettel nem megyünk semmire: Ezért én azt javaslom, tisztelt hölgyeimésuraimkedvesbarátaim, és ez már tényleg az utolsó mondat, hogy bízzunk, bízzatok a szeretet összefogó erejében, mert ha Te szereted az unikumot, akkor ő is szeretni fog Téged és viszont! Emelem poharam tehát az Énekes Vazul tiszteletére, amit ma már senki nem vehet el tőlünk, bármi történjen is néhány óra múlva, csak az Axelero.

Hajrá Énekes Vazul, hajrá Vazulok!

Egészségünkre!

Töreki, 2002. augusztus 11.

Revuczky Mátyás



Minden jog fenntartva © ÉKT 2000-2014