|
Interaktív Irodalmi Folyóirat Internetre - 36. szám
|
|
V E Z É R C I K K
|
Vagy amit akartok
Vízkereszt. Újév. Új Vazul, amit akartok. Mert mi akarjuk. Ez az év is jól kezdődik… Ha már évkezdet, akkor fogadalmak, és vágyak. Fogadjuk, hogy ez az év (ÉV) más lesz, mint a többi. Fogadjuk, ez az év több lesz, mint az eddigiek. Mert vannak vágyaink, melyeket megvalósítunk. Fogadkozással köszöntünk el az óévtől, és máris itt az újév, hogy valóra válthassuk. Van mit.
Új év kell a megújuláshoz. Legfőképpen belül. Nem vesztegetjük az időt, a lovak közé csapunk. Szellemi tőkénket mozgósítjuk, a lóerőket befogjuk. Hallatni fogjuk a hangunkat, ahogy négy és fél esztendeje szakadatlanul. Építeni fogunk, alkotni. Mindahányan.
Mi várható ettől az ÉV-től? Nos, MI most nem írtunk, a múzsa csókja elmaradt. Másokat csókolt. Benneteket. Az így írtok TI rovat többes száma meghatározó közös verssel indul az ÉKTfórum szerzőitől. Az iskolapad után a neten verselünk közösen. Aztán szólóban következnek: Ferenczi, Lénárd, Szakáli, Nowalis, Ács, Kovács, Szentei, Mátyus. Ez az új ÉV válogatottja, szövetségi kapitány: Weöres Sándor, aki a gyermekekhez szól, az újakhoz.
(m.á.)
|
|
|
Í G Y Í R T O K T I
|
ÉKTfórum szerzői
Részegség
Fejemben dobol
Minden megivott korty bor
Olcsó mámora
Csendbe öltözött világ
Vesz körül jajaimmal.
jajaiddal már
jajainkkal együtt is
gyertyaláng csonkig
égett arcomon könnyek
szellőtámasz ingatag
Lágy szellők mögött
Szélviharunk közeleg
Széttépve minden
széttépve térkép
őszi ködök téli szó
viharvert a vándorló
s mégis szerelemittas.
Lehajló gondolatok közül
előveszem szavad
Kincsét őriztem meg:
sóhajod
mely méllyen szántotta fel bú torkát
de az is benne van: lesz tavasz ott
--------------------------------------------------------------------------------
Ferenczi Márta
Éjjeli tinta
Tintává vált a vérem.
Elkékült testem nem fogott a lapra,
farkasok óráján kiálltam a horizontra.
Akár a Holdra, úgy csordult rám az ég
festéktubusából a sötétkék.
Megkóstoltam az éj végszínét-
ízétől megfeszül minden
valamire való ajak...
Kirepedezett.
Mint valami színezett nyalókától,
lilára keverte ki rúzsom' az éjjeli tinta
és a pattogó erek.
--------------------------------------------------------------------------------
Lénárd József
Rég nincs felelet
A nap, ahogy a dombok mögé szökkent,
úgy ballagtak a rozsdásodott bokrok.
Foltjaikkal takarták a földet.
Egy-egy sugár még lemaradt s dalolt
a víz tükrén, vibráló fénycsíkot.
Messze daruk, mozdulatlan gémek.
Ott már az új, itt még a régi sikolt.
Kétkerekű ásítását néztem,
támasztott egy magas faoszlopot.
Képzeletében a biciklistát várta,
s a fogaskerék már kapaszkodott.
De árva a csönd, az ablak is bezárva,
a vizes út a szárazzal veszekedett.
Hallod? A házból már rég nincs felelet!
--------------------------------------------------------------------------------
Szakáli Anna
Örökre
Csillagok őrizte égből,
a Hold nevetett ránk,
hatalmas arcú fényétől,
ezüstszínű lett ruhánk.
Fák ölelték a tisztást,
a tó hullámait hegyek,
a hegyeket tépett fellegek,
fellegek karéján vet szikrát
égető színével a fény,
mint boldogságtól remegő
fejen ékes diadém.
Rád néztem, s te rám.
Szerelem igézte lelkünk,
édes villódzó fényei
ott forogtak köröttünk.
A Hold, az ég, a csillagok,
leskelődő angyalok látták,
hogy kezed vállamon,
ajkad ajkamon, s a hűvös,
harmatos hajnalon,
már hozzád tartozom…
2004. 09.15.
--------------------------------------------------------------------------------
nowalis
Mások
Mások a gondok, a napok, az egek
Máshogyan fekszem, járok, és kelek
Mások a szavaim öregebb vagyok
megint egy évvel, ahogy előrébb jutok
Csókolnak ajkak, megvetnek szerelmek
Csillognak szemek, nevetnek,felejtek
Síró gyöngy alszik, szemöldököm alatt
Lelkemet megfogtam, bár messze szaladt
--------------------------------------------------------------------------------
Ács Dani
Hangok
Régi utcalámpa fénye
alszik lenn a járdán,
csak a természet
beszél szüntelen.
A messzi Hold
vigyázza csillag
gyermekeit. Magamat
veled büntetem.
--------------------------------------------------------------------------------
Kovács Attila
Kérdések
Írhatnék egy verset De miről?
Ábrándozhatnék is De kiről?
Szabadon élhetnék De miből?
Tanulhatnék jót is De kitől?
Senkit nem bántottam De mit ért?
Próbáltam változni De kiért?
Csak végzem a dolgom De miért?
És üvöltök rátok De ki ért?
--------------------------------------------------------------------------------
Szentei András
a keretbe zárt festmény:
Jéghegybe zárt valóság,
semmi más.
Szemernyi életmorzsa,
foltos tükör fényébe zárva
várja az örökkévaló
pillanat lassú korrózióját.
Remegő kézzel húzott
szabályos ferde vonalak,
kósza körbe zárt
furcsa egyvelege.
Jéghegybe zárt valóság,
semmi más.
--------------------------------------------------------------------------------
Mátyus Attila László
Homokjáték
Homokváraink,
elmossa majd a tenger,
leomlanak
büszke tornyaink.
S a szél fiak könnyű
prédái lesznek,
a parti fövenyben
lábnyomaink.
|
|
|
A H É T V E R S E
|
Weöres Sándor
A TÜNDÉR
Bóbita, Bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.
Bóbita, Bóbita játszik,
Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, igér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.
Bóbita, Bóbita épít,
Hajnali köd-fal a vára,
Termeiben sok a vendég,
Törpe-király fia-lánya.
Bóbita, Bóbita álmos,
Elpihen őszi levélen,
Két csiga őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sürüjében.
|
|
|
A H É T E L E M Z É S E
|
Vártuk; nem érkezett.
|
|
|
